Községek Magyarországon
fejlec

Fegyvernek nagyközség

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Törökszentmiklósi kistérség
Lakosság: 7087 fő
Terület: 71.48 km2
Népsűrűség: 99,15 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 56

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.

Története

A környék már a bronzkorban is lakott volt. A település az Árpád-korban a fegyverhordozók települése volt, neve is innen ered. 1212-ben említik először. Fontos Tisza-parti vámszedőhely volt, a 15. századra már mezőváros.

1686-87-ben a tatárok elpusztították, de újra benépesült. 1846-ban birtokosa, Szapáry József és felesége, Orczy Anna német telepeseket telepített le Felső-Fegyverneken, létrehozva Szapárfalva és Annaháza településeket. A német lakosság a század végére asszimilálódott. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban nem vettek részt, mivel az új telepesek a házaik építésével voltak elfoglalva. A szabadságharc bukása után Vörösmarty Mihály és Bajza József egy ideig itt rejtőztek el.

1856-ban szabályozták a Tiszát. Fegyvernek 1871-ben nagyközség lett. Az I. világháborút követően a település sokat szenvedett, a megszálló románok 49 helyi lakost megöltek, mert valaki lelőtte a parancsnokukat. A II. világháborúban sok lakost kényszermunkára vittek el.

A település lakói főleg mezőgazdasággal, halászattal foglalkoztak, az ipar nem játszott jelentős szerepet. 1945 után TSZ alakult a községben, téglagyár, gépjavító, hengermalom épült. A hengermalom az 1960-as évekig működött.

Kesző

Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

Története

Kesző -t az oklevelek már 1077-95 között említik, az írásokban neve Quezegh, Quezay! (Eszt.k.m .lt.45.7.12) alakokban fordul elő.

Neve a magyar Keszi ~Kesző törzsnévvel vethető össze.

Kesző település az oklevelekben Fegyvernek XI. századi határjárásában, Tarján, Szakállas között, tehát Fegyvernektől D-re van említve. Fegyvernek és Kuncsorba közé helyezhető.

Források

Eszt.k.m.lt., Győrffy Gy.: Hevesvármegye.

Látnivalók

  • Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
  • Római katolikus templom romantikus stíluban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)[1]
  • Református templom (1928)
  • Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
  • Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
  • Tisza-tó nincs messze

Rendezvények

  • Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
  • Virágzó Tisza Napja (június végén)

Képgaléria

Jegyzetek

  • ^ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest: Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616

    • Következő községek

    Fehérgyarmat | Fehértó | Fehérvárcsurgó | Feked | Feketeerdő | Felcsút | Feldebrő | Felgyő | Felpéc | Felsőberecki | Felsőcsatár | Felsődobsza | Felsőegerszeg | Felsőgagy | Felsőjánosfa | Felsőkelecsény | Felsőlajos | Felsőmarác | Felsőmocsolád | Felsőnána | Felsőnyárád | Felsőnyék | Felsőörs | Felsőpáhok | Felsőpakony | Felsőrajk | Felsőregmec | Felsőszenterzsébet | Felsőszentiván | Felsőszentmárton | Felsőszölnök | Felsőtárkány | Felsőtelekes | Felsővadász | Felsőzsolca | Fényeslitke | Fenyőfő | Ferencszállás | Fertőboz

    További községek

    Alsóújlak | Nagybárkány | Pinkamindszent | Sárszentágota | Ófalu | Tapolca | Rimóc | Husztót | Sand | Szombathely | Szamossályi | Kajászó | Zsámbék | Magyargencs | Drávaszabolcs | Mélykút | Hőgyész | Jászkarajenő | Ják | Gógánfa | Ásványráró | Kaszó | Császártöltés | Újszász | Mezőtárkány | Lánycsók | Hort | Nyárád | Balsa | Beszterec | Tar | Gyód | Szőkedencs | Egyházashollós | Mánd | Cakóháza | Dunaegyháza | Várpalota | Szigetújfalu | Ősi | Tata | Nagykereki | Földeák | Nagygeresd | Erdőhorváti | Baté | Petőfibánya | Szente | Báránd | Boba